Dönci

Mindig furcsálltam, hogy A) Morricone nem került még semmilyen popzenei listára annyi klasszikus filmzenével a háta mögött; B) meg kellett várnia The Hateful Eight című Tarantino-filmet, hogy Oscart nyerjen. Pedig amit 1969-ben letett az asztalra, az olyan szinten nem semmi, hogy hihetetlen. Kinek jutott eszébe akkortájt elektromos gitárral filmzenét írni egy westernhez? Arról nem beszélve, hogy a film úgy készült, hogy megvoltak a dalok, és arra komponálta Leone a felvételeket. (Ezért is volt sok utószinkron, mert hangot nem rögzítettek sokszor.) Gyakorlatilag az összes felvétel klasszikus (ahogy maga a film is), ezért nehéz lesz egyet kiemelni, amelyik jól átfogja a teljes korongot, mert bár ismétlődnek motívumok, a hangszerelés függvényében egészen más hangulatokat közvetítenek. De talán a leginkább katartikus a végéről való, így a finálét választom.

Ha csak egy számra van időd: C'era una volta il west - Finale

Lepa

Az olaszok is beavászkodtak a listánkra végre, igaz, filmzene kategóriájában. Valószínűleg mindenki hallott már Ennio Morriconéról, aki meg nem, az is ismeri a zenéit, hiszen nem lehet úgy leélni egy életet, hogy ne ütközzünk bele – akkor is, ha nem nézünk westernfilmeket. Ugyanis a Volt egyszer egy vadnyugat zenéjéről van ma szó, csak az eredeti címet írtuk ki. Amúgy eshetett volna a választásunk sok más Morricone-filmzenére, mert ő tényleg egy legenda, és a filmek is sokszor legendásak, amikhez a nevét adta. A westernzene amúgy egy érdekes műfaj – sokszor szomorúsággal és misztikummal, túlvilági hangokkal emeli magasabb szintre az amúgy poros kisvárosokban egymásra lövöldöző, izzadt és koszos fenegyerekekről szóló műveket. Konkrétan a mai albumról a legelső szó, ami eszembe jut, egész egyszerűen az, hogy szép – ezt máshogy nem lehet mondani. A fő zenei motívum sok számban visszatér, de mindig variálódik kicsit, szóval érdemes végigmenni a tracklistán – akár a bővített (remastered) verzión is. A L’uomo dell’armonica vagy a Come una sentenza pedig szintén klasszikus.

Ha csak egy számra van időd: L’uomo dell’armonica