Lepa
Egy csomó stílus keveredik ezen a lemezen: ha például a női vokállal tarkított 23 Liest vagy a Liam Gallagher által énekelt, és ezért teljesen Oasis-szagú címadó számot hasonlítjuk össze, olyan érzésünk lehet, hogy ez nem is ugyanaz az előadó. Van itt továbbá bendzsós americana (Killing Smile) és elvont elektronikus-indusztriális prüntyögés (Natja), shoegaze, trip hop meg egy csomó más műfaj is, szóval az biztos, hogy nem fogunk belesüppedni az unalomba hallgatás közben. Nehéz egyetlen számban tetten érni a lemez hangulatát, ezúttal nem is próbálom meg.
Ha csak egy számra van időd: 23 Lies
Dönci
És akkor egy huszárvágással elkanyordunk az elektronika felé. De persze az igényes módon. A Death in Vegas duójának valószínűleg legjobb lemeze került a listánkra. Sőt, a Hands Around My Throat a Big Little Lies című sorozat miatt reneszánszát élte egy-két éve. Viszont nem is feltétlenül az a legjobb dal. Az instrumentális felvételek ugyanazt a borongós, sötét hangulatot hozzák, mint a szöveggel rendelkezők, azonban meglepő módon nem lassul be, mint a Portishead, hanem táncolható búskomorságot közvetít (amennyiben létezik ilyen). A címadóban pedig telitalálat Liam Gallagher énekhanja, hiszen az gyakorlatilag egy Oasis-szám. :) Szóval, aki szereti a hangszeres zenét, az vagy a címadót, a Diving Horsest vagy a Killing Smile-t hallgassa meg, de nekem az egyik nagy kedvencem a Girls (és előtte a Leather), úgyhogy az(oka)t ajánlom.
Ha csak egy számra van időd: Leather + Girls
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.