Lepa

Ha a Primus egy árnyalatnyit vidámabb és játékosabb is volt, mint a Nomeansno, akkor most megint a depisebb, sötétebb, véresen komoly zenék felé mozdulunk el (ezt már a cím is tanúsítja) – igaz, kicsit hagyományosabb ritmusok, dalszerkezetek és dallamok kárpótolnak bennünket. Nick bácsi e viszonylag korai lemeze már tartalmaz minden olyan egyedi jellemvonást, amit később tökélyre fejlesztett: a sejtelmes hangulatot, a monoton balladai vonásokat és az erőteljes líraiságot, amit még a szövegek értése nélkül is át lehet érezni. A The Carny, a címadó és a Stranger Than Kindness mesterhármasa különösen erős az album elején, de a B oldalra se fárad el egyáltalán.

Ha csak egy számra van időd: Stanger Than Kindness

Dönci

A nehezebben befogadható zenéktől egy kicsit elmozdulunk, de nem sokat. Nick Cave 1986-ban megintcsak egy költői képekkel terhelt, elborult, gyönyörű, megrázó és elképesztően erős albumot tett le az asztalra. Nem csoda, hogy a The Carny apokaliptikus keringője bekerült Wim Wenders Berlin felett az ég című örök klasszikus filmjébe. Ráadásul Nick Cave az az előadó, aki nem úgy használta a zongorát és a szintetizátort a '80-as években (sem), ahogy mindenki más. Szóval már csak ezért is ér egy misét ez a dark folk lemez. Itt is, ahogy jellemzően sok Nick Cave-dalon, szinte kivétel nélkül minden számon végigvonul egyfajta baljós hangulat. Ez alól talán a Hard on for Love a kivétel, amely megelőlegezi a 17 évvel későbbi Babe, I'm on Fire-t. A szuggesztív, változatos dallamvilágú, költői képeket kedvelő rajongók a teljes lemezt hallgassák meg, a többiek pedig a The Carnyt kötelező jelleggel.

Ha csak egy számra van időd: The Carny