Dönci
Én nagyon bírtam a Willy Wonka & the Chocolate Factory című filmet a megboldogult Gene Wilderrel. Pszichedéliák keveredtek szürreáliákkal, úgyhogy igazából nem is lehetett kérdés, hogy a Primus csinál egy feldolgozáslemezt a filmzenékhez. Gyakorlatilag a vibráló színekben káprázó LSD trip helyett egy sötét utcán stroboszkópfényben támadó késes gyilkos jut eszünkbe minden dalról. A Candy Man egyenesen ijesztő lett. Már a filmben is nagy kedvenceim voltak az umpa-lumpa dalok, így most is ezek közül fogok választani egyet.
Ha csak egy számra van időd: Oompa Violet
Lepa
Ez ez nagyon érdekes album, és még annak is meglepetést okoz, aki úgy-ahogy ismeri a Primust: ugyanis egy filmzenének, a Willy Wonka & the Chocolate Factory c. film (amit később Charlie és a csokigyár néven újraforgattak) zenéjének feldolgozása. Viszont hamisítatlanul primusos, van benne mindenféle széteffektezett hang, amit sose gondoltunk volna basszusgitárból kijönni; kántálás, hátborzongató ének, furcsa ritmika, meg egy csomó kiegészítő hangszer és effekt is, amitől valamiért nagyon sejtelmes, túlvilági és avantgárd hangulata lesz a lemeznek. Mindenképpen felfrissítő zenei élmény, ha az ember sok átlagosabb zenét hallgat (márpedig a legtöbb könnyűzene ennél átlagosabb). Fogyasztása egyben ajánlott a tematikussága miatt, na meg a hangulatában való elmélyülést segítendő is.
Ha csak egy számra van időd: Golden Ticket
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.