Lepa

Az ismeretlenebb előadók közül Tom McRae az egyik, aki szégyentelenül sok albummal szerepel a listánkon, de aki haragszik ránk emiatt, az hallgassa meg például ennek az albumnak a kezdő nótáját, és aztán gondolja meg, hogy érdemes-e: benne van minden, amit el lehet várni egy énekes-dalszerzőtől: slágeresség és visszafogottság ízléses elegye, igényes hangszereléssel és okos szövegekkel társítva, nagyszerű ívvel felépítve. Az album pedig úgy tud végig érzelmes és érzékeny lenni, hogy egy pillanatig se nyálas, és ehhez tényleg nagy tehetségnek kell lenni. Tényleg nem értem, miért nem mondjuk Ed Sheerannel egy lapon emlegetik – vagy legalábbis miért nem ő az „előzenekara”.

Ha csak egy számra van időd: Set the Story Straight

Dönci

Tom McRae jelen lemeze sokkal inkább zenekarra íródott, mint a többi konongja, viszont a szövegek sokszor ugyanúgy az elmúlást és a deprimáltságot hivatottak megjeleníteni. Azonban akadnak itt zeneileg egészen ráadióbarát felvételek is (ami az életműben elég ritka), például a Bright Lights vagy a Sound of the City. A személyes kedvencem az elborult hangulatú Keep Your Picture Clear az a capella nyitányával és a hátborzongató harmonikaszólójával (az harmonika vajon tényleg?). De ezen kívül is bőven akad gyöngyszem: a szívfacsaró Got a Suitcase, Got Regrets vagy a lendületes One Mississippi. Szóval talán ez a leginkább közönség- és hallgatóbarát album.

Ha csak egy számra van időd: Keep Your Picture Clear