Dönci

Amy Winehouse sorsa egészen tragikus volt. Erről film is született (amit nem láttam). Viszont nem annyira a háttértörténet, mint a zene az, amiért ez a korong felkerült a listára. A jazz, a blues, a soul és az r'n'b olyan keverékét nyújtja, ami egyrészt nagyon autentikus, másrészt rendkívül frissnek hat. És lehet, hogy ehhez elég az, hogy a szövegek nagyon átérezhetők (akkor is, ha a hallgató éppen nem szenved semmilyen függőségtől). 34 percet igazán megér ez a korong, mert minden dal hangulatos és mély.

Ha csak egy számra van időd: You Know I'm No Good

Lepa

Egy legendás művésznő második és egyben utolsó stúdióalbumáról beszélünk (amely mellesleg bekerült a Rolling Stone legjobb 500-ába is, csak az eredeti, általunk végighallgatott kiadásban még nem szerepelt). Minek köszönheti ezt az óriási népszerűséget egy huszonéves csajszi? Leszámítva a korai halálát és az életét övező botrányokat (melegen ajánlom az Amy: Az Amy Winehouse-sztori c. filmet ezek megismerésére, nagyon őszinte és hiteles életrajzi dokumentumfilm), szerintem az utánozhatatlan, fekete soulénekeseket megszégyenítő énekhang és a kendőzetlen stílusú, mégis szívhez szóló dalok tökéletes ötvözete a kulcs. Sok más apró összetevő is közrejátszott persze Winehouse nagy sikerében, hiszen a dalok megkomponálása és hangszerelése is figyelemre méltó, a pop és a jazz ideális elegyei, de az énekteljesítmény mindent visz. Ezúttal nem is sorolnám a számcímeket, úgyis olvasóink is ismerik a legkiemelkedőbbeket.

Ha csak egy számra van időd: Back to Black