Lepa

Sokféleképpen lehet tekinteni erre a lemezre: kezelhetjük szinte már konceptlemezként is a szerelemről, halálról és egyéb rossz dolgokról, de tekinthetünk rá úgy is, mint egy kísérletező albumra, amelyen sokfelé próbálkozott továbbfejlődni a zenekar, és emiatt talán túlzottan is vegyessaláta lett. Én valahol a középutat képviselem: a változatosság itt kifejezetten előnyére válik a bandának, főleg, hogy egy és negyed órányi anyagot hoztak össze, ami „standard” Cure-számokból lehet, hogy hosszú lenne. Így viszont van itt súlyos dark new wave (The Kiss), rádiósláger (Just Like Heaven), tempós ballada (How Beautiful You Are) és lassú ballada (One More Time), funkys diszkószám (Hot Hot Hot!), punkos vadulás (Hey You) és még tényleg egy csomó minden. Egy biztos: itt már előrevetül a következő lemez, a Disintegration monumentalitása, sokoldalúsága és ambíciója, ha nem is annyira egységes a hangulat. Aki szereti a grandiózus, ereje teljében lévő Cure számait (és ki ne szeretné?), annak ez kötelező darab a gyűjteményében.

Ha csak egy számra van időd: A Thousand Hours

Dönci

Két dolog biztos: 1. ma a The Cure leghosszabb stúdiólemezét hallgatjuk, 2. ami egyben a legeklektikusabb is. Ebben gyakorlatilag minden benne van, ami jellemzi a zenekart (talán a mai napig). Van itt zseniális nyitány monoton basszussal és elképesztő gitározással (The Kiss), keserédes slágerek (Catch; How Beautiful You Are; Just Like Heaven), táncolható limonádék (Why Can't I Be You?; Hey You), borongós, mély és elmélázós darabok (If Only Tonight We Could Sleep; The Snakepit), vad, dörömbölő gitárok (Torture; Shiver and Shake) és a zenekar (talán máig) legpozitívabb, előremutató szövegű dala is itt lelhető fel (Fight). De persze mindegyik dal egyedi a maga módján, és mindegyik másért szerethető. A furcsa talán az, hogy egyik sem lóg le innen, viszont pontosan a különbözőségük miatt nehéz lesz egyet választani a végén, mert mindegyik ugyanannyira jellemzi a lemezt. Fun fact: a zenekar első amerikai slágere a Just Like Heaven volt, addig a tengeren túl nem nagyon figyeltek oda rájuk. Szóval ha valaki azt nem ismerné, azt válassza, mert amúgy is fontos darab a zenekar történetében, a többieknek meg szóljon a The Kiss.

Ha csak egy számra van időd: The Kiss