Lepa

Az első négy Ramones-album – mint már említettük – mind jó, és ráadásul mindegyik pont ugyanúgy és ugyanazért jó. Így hát elég nehéz már újat írnunk róluk. A srácok egyetlen új rajongót se fognak szerezni azok közül, akik az eddig hallott lemezeiket nem komálják, viszont aki bírja a bandát, az tudja, mennyire szerethetőek ezek a végletekig leegyszerűsített, punk alapokra előadott rágógumislágerek. A másfél éves lányom is rázta ma rá a fejét, márpedig ő nem tévedhet. Azt a számot válaszom, amire a legjobban headbangelt.

Ha csak egy számra van időd: You’re Gonna Kill That Girl

Dönci

Mit lehetne írni a Ramones-ról, amit még nem írtunk le mi, vagy nem mondtak el helyettünk mások? Talán azt, hogy az első három korongjuknak (amiből ez a második, az első és a harmadik ott volt a Rolling Stone listáján) mindenképpen ott kell lennie egy valamirevaló zenegyűjtő kollekciójában (vagy legalább Spotifyon mentve a saját fiókban). Nincs sallang, nincs mese, nincs 2 és háromnegyed percnél hosszabb felvétel, egyszerűen tökéletes. A mai választottam mindenképp a Swallow My Pride lesz, mert azt ha meghallom, egy napig dúdolom utána mindig. Járjanak így a kedves olvasók is, mert érdemes.

Ha csak egy számra van időd: Swallow My Pride