Dönci A listánkra visszatérő Nick Cave szintén az az előadó, aki – Bowie-hoz, Dylanhez vagy Cohenhez hasonlóan – szuggesztív előadásmódjával, karizmatikus (bár sokszor hamis) hangjával és húsba vágó szövegeivel hívta fel magára a világ figyelmét. Ez a lemez pedig a…

Lepa A jelen album Leonard Cohen termékeny (és sajnos már végleg lezárult) életművének arra a szakaszára tehető, amikor már kicsit eltávolodott az egyetlen gitárral előadott, akusztikus balladáktól, de még viszonylag szolid felállásban szólalt meg a későbbi „táncdalos”…

  Dönci Itt is hölgy énekel, aki néhol politizálós és társadalomkritikus, néhol érzelmes és befelé forduló szövegeit countrysabb-folkosabb dallamokra ültetve tárja a világ elé helyenként jó ütemben érkező fúvósokkal, vonósokkal vagy torzított gitárokkal megtámogatva.…

Lepa Ismét egy kanadai előadót hallgatunk, és nem tudom, mennyire releváns (semennyire), de egy egypetéjű ikerpárról van szó, akik mindketten leszbikusak. Na, ennyit a bulvárról. Ami a zenéjüket illeti, tipikusan az a kategória, hogy egyrészt óriási slágereket tudnak írni…

  Dönci A Simon & Garfunkelről írtam korábban, hogy lehet őket nem szeretni, csak nem biztos, hogy érdemes. Ezt a Red Hot Chili Peppersre is fenntartom. Ezen a dupla albumon (amely John Frusciante eddigi utolsó RHCP-lemeze) be is bizonyítják, miért lehet őket nagyon, de nagyon…

  Lepa Csak egy év telt el a két helyezéssel korábban tárgyalt Box Car Racer-féle mellékvágány óta, és a Blink-182 előállt egy új albummal, ami ugyanazt a kísérletezést vagy útkeresést tükrözi – láthatólag a zenekar megunta az egyszerű pop-punkot. De mivel zenészként…

  Dönci Ismét egy dalszerző-énekesnő, ismét Skóciából. Viszont ezúttal megnyerő akcentus nélkül, ám érzelmes és megkapó dalokkal, amelyek esetében nem feltétlenül érezni, hogy nem zenekarral íródtak, pedig megint debütáló lemezről beszélgetünk. A szövegek is…