Dönci Hasonlóan nyit ez az album is, mint sok más melo-core a listánkon, viszont az első két szám után jönnek az igazán jó felvételek. Az In Vein és az Over and Out is zseniális, jó szöveggel megírt dal. A lendület és a gitárok végig erőssé teszik a lemezt. Akinek az…

  Lepa Ismét más stílus felé kalandozunk, ezt leginkább diszkózenének kategorizálnám, olyan, mintha a klasszikus Prince-t modernizáltuk volna: táncolható, szexis, szeszélyes és abszolút könnyed. Szórakoztatásra és bulikba, diszkókba való zene ez, és szövegileg se árul…

  Dönci Igazi, hangulatos, közönség bevonására alkalmas, életigenlő kocsmapunk-slágerrel indulunk a My Boulderrel, és a pozitív hangulatú számok a későbbiekben is megmaradnak. Stílusok tekintetében a modern, rapelősebb, gitáralapú dalok (I Got Love; Save the World, Get the…

Lepa Lehet, hogy a Ramones-nak csak az első három-négy albuma klasszikus, és aláírom, hogy egy idő után (mondjuk a második albumtól kezdve) csak magukat ismételték. Mégis, ha önálló lemezként tekintünk erre, és kicsit elképzeljük, hogy mi lett volna, ha ez a debütáló…

Dönci Azt hiszem, újabb stílust avathatunk a listán, a drum 'n' basst. De azért ez nem ilyen egyszerű mégsem. Tény, hogy a lemez legnagyobb slágerei (Hide U; Catch; Slip & Side (Suicide)) az elektronikus dobok és basszus dominanciájára épülnek, de nagyon ügyesen fel-feltűnnek az…

Lepa A Lambchop kis időn belül harmadszor is szerepel a listánkon, a múltkor hallgatottnál egy icipicit slágeresebb, poposabb (ha náluk szabad ilyet mondani), elsőre könnyebben befogadható albummal. Ugyanis itt rövidebbek, kicsit gyorsabbak (bár még mindig lassúak), kevésbé…

Dönci A hang és a stílus a System of a Downból ismerős, bár ez utóbbi picit finomodott erre a szólólemezre, és több akusztikus hangszer tűnik fel időről időre (főleg a korong vége felé kapnak ezek nagyobb hangsúlyt). Azonban itt is ügyesen keveredik a folk a (nu-)metallal és a…