Lepa

Ez a szám a rockerek (és a rocker életérzés), különösen a motorosok egyik legnagyobb himnusza. Én sose szerettem különösebben a refrén bugyuta dallamát, viszont a zenei alap jó, és az orgona-/szintihangzás is sokkal jobban illik a zenéhez, mint amilyennel a nyolcvanas években próbálkoztak. Emiatt, és a sodró lendülete miatt azért belefér a tegnapi számmal azonos kategóriába, de nekem a csúcstól ez is távol van.

A- (8)

Dönci

A motorosfesztiválok kötelező darabja. Sajnos a filmet még nem láttam, de egyszer biztosan bepótolom. Régen mindenki azt hitte, ez egy The Doors-szám. Hogy miért, abban bizonytalan vagyok, mert itt inkább a gitárok vannak előtérben, nem a szinti. Mindenesetre korszakalkotó és nagy hatású darabról van szó. Kap is egy nyolcast.

A- (8)

Dönci

Ezt mondjuk nem értem, mit keres itt. Sima country-folk, ráadásul női név a címe. :) Mindenesetre Rodnak jó hangja van, ezt soha nem vontam kétségbe, csak olyan szinten sablonos a felépítése ennek a számnak, hogy ihaj. Kap egy hatost.

B (6)

Lepa

A szokásos rekedtes hangot kapjuk Rod Stewarttól, na meg egy hangulatos, kicsit countrys beütésű, egyszerű dalocskát (ami cserébe jó hosszú). Nincs benne világmegváltó zenei megoldás, de a vidám hangulat és a dallamossága megvesz magának. Szerintem nem ismertem (van rá alibim, hogy 1971-ben miért nem hallottam), és örülök, hogy megismertem. Azért meglep, hogy beelőzi például az Eleanor Rigbyt is.

A- (8)

Lepa

A U2 egyik legnyálasabb húzása ez a szám. A sablonos sláger-akkordmenetre épül (amit én dó-szó-lá-fának nevezek, angol ajkúak I-V-vi-IV-nek szokták), mint a „four chord song” nevű youtube-slágeregyveleg dalai (szerepel is benne természetesen). A hangzás egyrészt tökéletes, másrészt töketlen – azaz nem tökös. Tipikus rádiósláger, tudom, hogy így kell megalkotni egy jó dalt, de akkor se lennék büszke rá, ha én írtam volna (a jogdíjaknak azért örülnék).

B (6)

Dönci

A The Joshua Tree című, idén 30 éves lemez egyik húzódala. Egyszerű dallamvezetés, de a szuggesztív basszus és a síró gitárok miatt mégis nagyon működőképes szám. Megértem, miért lett ekkora sláger. Sokkal többet érzek ebben, mint pl. a One című dalukban (bár azt is nagyon szeretem). The Edge effektjei mindig is nagyon hatásosak voltak. Ráadásul a szöveg sem rossz. Kap is egy izmos nyolcast.

A+ (8)

Dönci

Aranyos kis sramli-blues ez. Ennek a komának pár lemezét meghallgattuk annak idején. Erre a dalra emlékszem is. A szövege egyébként néhol egészen meglepően felkavaró. Kap is egy jó ízű hetest.

B+ (7)

Lepa

Ez már az az igazi '56-os rockabilly, az ilyen zenét játszó bandák a mai napig ebből a számból és kortársaiból táplálkoznak (és jól teszik). Ami kiemeli a többi közül, az talán a gitárszóló. Mindemellett nem több egy energikus, lendületes, táncolható, de mégiscsak sablonos rock and roll-nótánál a hőskorból.

B+ (7)

Lepa

8 és fél perc, mégse kell félnünk, hogy rossz lesz, mert a Who játssza. Az intró például egyből zseniális, ez a szintitéma megad egy tökjó alaphangulatot, és király, hogy végigkíséri a számot azokban a részekben is, ahol már szól a gitár. Meg kell jegyeznem, a gitárhangzás nagyon dögös a korához képest. Megelőlegezi a Guns és a 80-as évekbeli hard rock zenekarok hangzását. Táncolható a ritmusa, pozitív az energiája az egész kemény hangzás ellenére. Én nagyon szeretem.

A (9)

Dönci

Hosszú intróval nyit, ahogy a Baba O'Riley is. De aztán megjön a Led Zeppelin-szerű tökös gitározás. Viszont egy-két perc után elvesztem az érdeklődésemet. És nem is jön vissza, csak az outrónál. Kár érte.

B- (5)

Dönci

A címről Billy Idol White Weddingje jut eszembe. De ez a darab elég messze áll attól. Egyébként nem rossz kis blues-soul. Jó ez a rekesztés, jók a fúvósok, és a monoton zenei aláfestés is inkább hat klasszikusnak, semmint unalmasnak. Kap egy izmos hetest.

B+ (7)

Lepa

Vicces, hogy régen milyen szövegek számítottak vagánynak/szexisnek: ez a szám például biztos felborzolta a kedélyeket a nyugdíjas korosztály körében. Vagy az is lehet, hogy nem, és ők is ropták erre a zenére, amikor meghallgatták a rádióban. A fúvósok nagyon jók benne, nélkülük egy egyszerű souldal lenne, így viszont sokkal vidámabb és energikusabb az egész. Még tudnám hallgatni tovább is, kár, hogy gyorsan elhalkul a vége.

B+ (7)

Lepa

Mostanában minden második szám a Beatles-é. Remélem, nem lesz így a végéig, nem mintha nem szeretném őket. Tinikoromban viszont direkt kerültem őket, mert idegesített, hogy kötelező szeretni és elismerni a munkásságukat. Aztán beszélgettem valakivel arról, hogy akárhogy akarjuk, nem lehet őket megkerülni – és a srác azt mondta, hogy igen, ő is erre jött rá, és pont ez a szám döbbentette rá a zsenialitásukra. Van ebben minden, hangnemváltás, furcsa akkordmenetre énekelt fülbemászó dallam, érzelemdús ének és királyos gitárszólamok.*

A (9)

Dönci

Harrison egyik leghíresebb dala még a Beatles köreiben. Eric Clapton gitározik alatta (többek között). A fehér album egyik gyöngyszeméről van szó egyébként. Óriási szólók, egészen kiváló szöveg. Ebből is látszik, hogy nem csak kettő, hanem négytagú volt ez a zenekar. :) Az elhalkulásba beleköthetnék, de nem fogok.

A (9)

* Amit viszont itt hallunk, az megint csak nem az eredeti albumverzió.

Dönci

Ez a Your Song is első lemez, első track. Jól megalapozza a hangulatot. Ráadásul a Moulin Rouge c. film idejében újabb reneszánszát élte. Fülbemászó zongora, jó szöveg, vonosókkal megtámogatott hangszerelés. Ehhez nagyon ért Elton (kivéve a szöveg részét, azt nem ő szokta írni).

A- (8)

Lepa

Ez a szám a nyál definíciója is lehetne, de mégse tudom utálni, mert tényleg szépre sikeredett. Amennyit a szövegéből értek, az is egyensúlyoz a nyál és a szépség határán. Néha ilyet is kell hallgatni, de rendszeresen biztos nem menne. Aranyosak benne a kis vonós/húros prüntyögések, egyébként inkább kész műként hatásos, mint zenei ötletként (azaz lecsupaszítva, egy hangszerrel már nem ütne ennyire se).

B+ (7)

Lepa

Na, csak emlegetnem kellett, és máris visszatámad a B betűs zenekar. Viszont ez a szám tagadhatatlanul jogosan van a listán. Jó a szöveg, nagyon szép és fülbemászó (de nem nyálas) a dallam, királyok a szaggatott vonósfutamok benne. Itt már nagyon tudtak dalt szerezni, elérték a (sok éven át tartó) csúcsot. Egyik kedvenc dalom tőlük, egyedül a vége furcsa, olyan nagyon gyorsan fejeződik be, és nincs kitartva az utolsó hang elég ideig. Ennek ellenére persze csúcskategória.

A+ (10)

Dönci

A Revolver lemez talán legjobb dala. Klasszikus dallamvezetés, a popzenétől ebben az időben szokatlan hangszerek szerepeltetése. Ráadásul szerintem tök jó a szöveg is. Hiába, McCartney sem véletlen lett híres, úgy érzem. Szerintem 10 pontot ér.

A+ (10)

Dönci

Ez megint a szokásos ettől a zenekartól. Talán a dobalap szokatlan az eddigiekhez képest. Olyan nyomottnak hat az egész. Egyébként egészen hangulatos darabról van szó (talán az eddigi legjobb tőlük ezen a listán). Ennél többet nem tudok erről elmondani (na jó, az elhalkulásért kár).

A- (8)

Lepa

Nem tudom, már hányadik Sly & the Family Stone-számot hallgatjuk, de erős a gyanúm, hogy közelíti a legnagyobb sztárzenekarok (direkt nem írom le a B betűset) által produlált mennyiséget. Ami csak ezért fura, mert pl. Magyarországon szerintem nem sokan ismerjük. Lehet, hogy a túl hosszú zenekarnév teszi. Ami a zenét illeti: simán belefér bármikor, kicsit jobb és több, mint kávézós háttérzene, bár a hangulata olyasmi.

A- (8)