Dönci

Hát, nem sok különlegességet érzek eddig a lemezben, pedig  már lassan a harmadán túljutok. Az Unsatisfied az első igazán jó dal, a többi csak úgy eltelt. A Sixteen Blue se rossz. Az Answering Machine is tetszett a végén. Kap egy hatost, de nem igazán értem, mit keres a listán.

B (6)

Full Virgin Listener Achivement

Lepa

Maradunk '84-ben egy olyan zenekarral, amit már rég meg akartam ismerni alaposabban is. Hangzatos albumcím. A nyitó I Will Dare nem üt nagyot, ellenben a Favorite Thing már húzósabb tempójú, energikus. Utána meg egyenesen átmegy punkba az album. Aranyos, a 70-es éveket idéző britszerű punk. Aztán az Androgynous hoz egy kis lassabb pihenőt, és kifejezetten jól is jön az album közepe felé. Viszont KISS-feldolgozás azért nem kellett volna az albumra (bár szörnyűnek nem szörnyű). A 'Satisfied (inkább így kéne hívni) elég jó. Az énekhang néhol már Cobaint előlegezi meg. A Gary's Got a Boner vadsága is bejön. Hihetetlen, de a Sixteen Blue is. Az utolsó szám se rontja le, csak a hangzás ratyi. Eléggé bejön elsőre, alig van rajta szám, ami nem fog meg – kap egy gyengébb 9-est, nekem való, punkos, dallamos, őszinte, sallangmentes zene.

A (9)

Virgin Listener Achievement; Pedálgyerek Achievement (Favorite Thing; Unsatisfied; Sixteen Blue; Answering Machine)

Lepa

Egy újabb korszakalkotó album (amit sose hallottam egészében). A Hard Times azért ismerős. Jó, hogy rockos alapok vannak a rap alatt – így sokkal jobb, mint ha „sima" hip-hop lenne (lásd a Rock Box tökös riffjeit). Aztán kicsit beunalmasodik. Az It's Like That viszont talán a legismertebb számuk, és nem is rossz. Utána a Wake Up megint kissé monoton. A 30 Days is uncsi. Az utolsó se túl nagy szám. Ami a remixeket illeti: a Rock Box így is nagyon jó. Az élőben előadott Here We Go hangulata szuper, hallatszik a tömeg ovációja közben is. Csakúgy a Sucker M.C.'s live. Ezzel együtt nekem a lemez egy erős hetes, inkább helyenként jó, mint egészében, hasonló stílusban a Beastie Boys jobban üt.

B+ (7)

Dönci

A Hard Times jól nyit. A Rock Box gitárjai elég királyok, és kiderül belőle, hogy nem drogoznak. Amúgy tök jó MC-k ezek a srácok. A Jam Master Jay is odavág. Az It's Like That nem véletlenül nagy sláger. :) A Wake Up az első gyengébb darab. Ott nem annyira érzem kidolgozva a háttérzenét. A 30 Days is csak erős közepes. A Jay's Game sem valami bika. Eddig azért erősen top-heavy a cucc. A 9 dalból 6 egészen kiváló, úgyhogy 8 pontot simán ér.

A- (8)

Lepa

A világ első heavy metal albuma. A címadó/kezdő a begyorsulásig kicsit túl monoton, de aztán jó lesz. Jók a bluesos riffek, és még a szájharmonika is a másodikban, de a Wall of Sleep jobb. Az N. I. B. szólói is királyosak, ma is jól szólnak. A Warning is jó (meg a közbeesők se voltak rosszak). Meg a Wicked World is. Végig jó az album, virtuóz, hangulatos (ha az ember ilyen hangulatban van persze), és időtálló. Stílusteremtő albumként járhatna a 10-es is, de azért be kell érniük Iommiéknak egy kilencessel.

A (9)

Dönci

A címadó dal elég ügyes, szép, nagy ívű. A The Wizard biztos sláger volt, mert ismerős. Az N. I. B. riffje is elég híres. Az Evil Woman refrénje tetszik. A Warning is jó. Nem tudom nem mai füllel hallgatni, ezért hiába 1970-es lemez, a jó pillanatok miatt sem lehet jobb erős hatosnál.

B (6)

Dönci

Az '50-es évek rock 'n' roll-sablonjai határozzák meg az első lemezt. Természetesen a Great Balls of Fire helyet kap. Viszont stílusában az sem üt el a többitől. A lemez vége meg country. A 2. lemez meg ugyanott folytatja. Mennyiszer beleénekli a saját nevét a szövegekbe? Már durvábban nyomja, mint Lovasi. :D Azért kezd fárasztani ez a muzsika hosszú távon. 6 számmal a vége előtt világos, hogy nem méltó a lemez a címéhez. Avagy, ha ezek a killerek, milyenek a fillerek? Az első szám, ami megfog a 2 lemezen a Middle Age Crazy, annak jó a dallama és a szövege is (amennyit kiveszek belőle). Az Over the Rainbow átdolgozása se rossz. Hát, azért ez így túl sok volt, és túl kevés emelkedett ki. Legyen ez is négyes.

C+ (4)

Lepa

Szégyenszemre azt hittem, ez az albumcím a Sum 41-tól származik. Jó zene ez amúgy, de kíváncsi vagyok, nem unom-e meg egy óra után… Korukhoz képest jó pörgős, gyors számok ezek (pl. az It'll Be Me). Az All Night Long is jó. Szeretem a régi rockabillyt. A Whole Lotta Shakin'-t pedig ismerem valahonnan szerintem. A Money is jó - nem a Bitlisz dolgozta később fel? De. Ahogy látom, ez már itt is feldolgozás, nem saját. A Don't Let Me Cross Overben meg jól jön a női vokál egy kis változatosság kedvéért. Viszont ez már inkább country, mint R&R, és az utána levő is. Az Invitation to Your Party szövege egész jó. Igazából elég is lenne ez az egy lemez bevezetésnek, de még hátravan egy... A második lemez nyitószáma jó kis szakítós countrynóta - viszont eltűntek a rock&roll számok sajnos. A Once More with Feeling pedig jó számcím, azóta szállóigévé (és Placebo-albumcímmé) vált. A Please Don't Talk About Me azért még hozza a régi lendületet. A No Headstone On My Grave is király. Over the Rainbow: ki ne ismerné – bár így még nem hallottam. No, hát ennek is vége. Szokás szerint egylemezes válogatást is össze tudnék állítani a kétlemezesből, de az biztos, hogy alapos betekintést adott JLL zenéjébe, és nem is rosszak a számok.

B+ (7)

Dönci

Ez a lemez eddig nem akkora hatású, mint az előző. Szerintem. Legalábbis egyik dal sem különösképp kiemelendő. Jó, a Go, Cry… egész vicces volt. A You're Probably Wondering Why I'm Here szövege is mókás (már amennyit kiveszek belőle). A Help, I'm a Rock eléggé pszichedelikus (és monoton), de jó. Bottom heavynek tűnik a lemez. Az It Can't Happen Here viszont eléggé beteg meg a Monster Magnet is a végén, az durván idegesítő. Hát, nem is tudom, mi legyen. Talán egy erős négyes.

C+ (4)

Virgin Listener Achievement

Lepa

Az előző MOI-album nagyon nem tetszett, de rosszkor is hallgattam. Most mondjuk megint hétfőre esik, de az első szám már jobb, mint a múltkori album. Az Ain't Got No Heart se rossz, de a vége felé van valami értelmezhetetlen csörömpölés. Na, a Brain Police már azt a fajta elszállást hozza, ami múltkor is volt. A Wowie Zowie viszont vicces. Az Any Way the Wind Blows meg egész konzervatív darab a többihez képest. A You're Probably Wondering Why I'm Here is elég vicces zeneileg és szövegileg is. A Trouble Every Day pedig – gondolom – szövegileg üthetett nagyot akkoriban. A Help, I'm a Rock megint idegesítő. Az It Can't Happen Here is. Ez nem is zene, hanem avantgárd baromkodás. Viszont néhol megelőlegezi a hip-hop műfaj kialakulását. Az utolsó szám meg 12 perc – szenvedés. Hú, de idegesítő néha. Ki szokott ilyet hallgatni rendszeresen? Hát, nagyon vegyes album – az értkelhető, sőt jó számok közé vegyült egy csomó idegesítő. Utóbbiak miatt 5-öst kap.

B- (5)

Virgin Listener Achievement

Lepa

Nem értem, mi ez a GD-túltengés a listán – nekem annyira nem üt ez a zenekar. Sajnos 20 perces jammeléssel kezdődik az album, ami nekem nem igazán fekszik. És sajnos utána se tud egyáltalán lekötni, annyira szétfolyós zene. Mit szerettek ebben annyira akkoriban? És most? A Feedback sípolása szörnyű. A számok magukban szétfolynak, egymással meg összefolynak, ki érti ezt? Hát, ezzel se győzött meg a Grateful Dead. Az egyik számban volt pár ismerős sor, nem tudom, honnan (elvileg nem játszottak ezen semmit az Anthem of the Sunról, a többi album meg későbbi).

C+ (4)

Dönci

A háttérben tök jól elgitározgatnak, de nem tudom, mennyire lehet izgalmas ez a zene élőben (drogok nélkül). Kétségkívül jobbak az instrumentális részek. Magamtól nem hallgatnám, de idegesítő sem volt. 6 pont.

B (6)

Virgin Listener Achievement

Dönci

Ez a lemez is jól nyit. A Hazey Jane II is jóféle. A One of These Things First is hibátlan. A Hazey Jane I is ügyes (bár a szerkezetet nem értem, miért van előbb a II). Ú, a címadó dal meg a Fly mekkora királyság. A Poor Boy kicsit valahogy kilóg nekem, de nem mondanám rossznak azt sem. A Northern Sky csak úgy elmúlt, de a Sunday jó a végére. Ezt szívesen hallgatnám máskor is. 9 pont.

A (9)

Nick Drake Little Expert; Similar Taste Achievement

Lepa

Nick Drake király, kezdek rájönni. Milyen szép ez az intró! A Hazey Jane II is jó. A harmadik nóta is. Inkább csak a rosszakat emelem ki, ha lesznek. Nincsenek. A „B oldalra” se fárad el az album, szépek, hangulatosak a számok. A címadó is király, a Fly is. A Poor Boyban még egy kis gospeles hatás is van. Hát ez jó kis album volt, az eddigi legjobb Nick Drake – biztos fogom hallgatni máskor is.

A (9)

Nick Drake Little Expert Achievement; Similar Taste Achievement; Virgin Listener Achievement; Pedálgyerek Achievement (Intro, Hazey Jane II, Bryter Layter, Fly, Poor Boy)

Lepa

Sose értettem, szöveg nélküli jazzszámoknál hogyan történik a címválasztás. Miért pont „Lonely Woman”? Vagy „Eventually”? Amúgy jó kis virtuóz zene. Ez az a fajta jazz, amit szívesen hallgatok, bár inkább csak háttérbe. Hallatszik a zsenialitás, 1959-ben ez valami kirobbanóan innovatív dolog lehetett. Gondolom. Mint a Refused „The Shape of Punk to Come” c. albuma majd' fél évszázaddal később. :)

A- (8)

One Night Stand Achievement

Dönci

Nem is emlékszem, mikor hallottam utoljára ennyire klasszikus jazzt. Most így hirtelen csak a Lost Highway filmzenéje jut eszembe. Meg David Lynch. Van ebben a muzsikában valami elemi kaotikusság, ugyanakkor mégis kellőképpen szabályozott (l. a ritmusszekciót). Viszont a dalok pont a hasonló alapszerkezetek miatt nem nagyon különböztethetőek meg egymástól. Olyan ez a lemez, mint egy 38 perces szólózás. Ami persze nem rossz, csak talán tömény. De elsőre 7 pontot simán ér.

B+ (7)

Full Virgin Listener Achievement

Dönci

A Drive kegyetlen nagy királyság. A Try Not to Breathe is fergeteges. A Sidewinder… is őskajmán. Az Everybody Hurts is jól esik most. A New Orleans jóféle instrumentális. A Sweetness Follows meg gyönyörű. A Monty… is nagyon hangulatos, és jó átvezetés az Ignorelandhez. A Star Me Kittennek az alternatív verziója a 2003-as In Time bónusz CD-ről jobban tetszik, de ez sem rossz. A Man on the Moon, a Nightswimming és a Find the River is hibátlanok. Muszáj, hogy vastagon fogjon a tollam ismét.

A+ (10)

Proud Owner Achievement

Lepa

Végre egy album, amiről előre tudom, hogy jó lesz, nem kell félni. Kiemelkedő számok: Drive; Everybody Hurts; Sweetness Follows; Monty Got a Raw Deal (a keleties prüntyögés miatt); a Man on the Moon se rossz, de vannak nagyobb slágerek is itt. Pl. a Nightswimming. És a Find the River is jó zárás. Rossz szám meg nem is volt. Összehasonlíthatalanul jobb zene ez, mint Jay-Z.

A (9)

Lepa

El is felejtettem, hogy volt már egy Jay-Z-album a listán. Nem csoda, elég felejthető zene. Mi ez a xar, de komolyan? Ez a duma még csak nem is igényel nagy raptehetséget, zeneileg meg értékelhetetlen. Egy darab hang nem maradt meg az egészből. Maximum másnak a kávézójában szólhatna – amikor nem vagyok ott.

D (1)

Terrible First Date Achievement; Mazochist Achievement

Dönci

Hát ez a lemez valóban megalapozott kételkedésre ad okot. :D Semmi extra, csak úgy elmúlik a háttérben. Bár lehet, hogy a sok munka miatt is. A „- Can I kick it? / - Yes, you can." híres mondat, többen alkalmazták, szóval buktam a virginséget. Végül is nem idegesített. Semmilyen volt.

B- (5)