Dönci A White Stripes nem véletlenül híres: így kevesen tudnak gitározni, ahogy Jack White csinálja, és nem feltétlenül a technikai tudás miatt. Olyan ritmikai és zenei megoldások lapulnak a néhol sablonos alapok mögött, hogy az egésszé összeálló dalok teljesen unikális…

Dönci Visszatérő versenyzőnk a Bloc Party is, azonban ez az előzőnél régebbi produkciójuk. A nyitószám pedig egyből sokkal hangulatosabb és lendületesebb, mint bármelyik a Hymnsről. De összességében is sokkal inkább koncertalapanyag ez a lemez. Itt nem a mélyebb, érzelmesebb…

Dönci Listánkon (ahogy a való életben is) kevesebb koncertfelvétel szerepel, mint nem, de az ilyenek mindig új ízt adnak, és – ideális esetben – összefoglalják egy előadó adott korszakáig tartó munkásságát. Itt egy punkzenekar énekeséről van szó, aki énekes-dalszerzőnek…

Dönci A hang és a stílus a System of a Downból ismerős, bár ez utóbbi picit finomodott erre a szólólemezre, és több akusztikus hangszer tűnik fel időről időre (főleg a korong vége felé kapnak ezek nagyobb hangsúlyt). Azonban itt is ügyesen keveredik a folk a (nu-)metallal és a…

Lepa Előrebocsátom, hogy nem voltam oda a filmért, amikor láttam – szerintem kicsit túl volt hájpolva. Viszont az akusztikus zenét szeretem, és ezzel a karakteres énekhanggal kiegészítve meg pláne nagyon jól megáll a saját lábán is az album. Annak ellenére, hogy javarészt egyszerű alapokkal…

  Dönci Lassan azért lehet egy kép az olvasók fejében, hogy mi ketten Lepával milyen zenéket hallgatunk, amikor nem csak a magas pontszámra értékelt, Rolling Stone által listázott albumokat bömböltetjük. Ugyanakkor szeretném azt hinni, hogy egy-egy ilyen korongnál meglepetést…

Dönci Nemrég megtudtam, hogy ez Bocskor Bíborka (Magashegyi Underground) örök kedvenc lemeze, szóval most eképp is hallgatom. Polly Jean amúgy azok közé tartozik, aki sokféle stílust tud autentikusan képviselni a light jazztől a punkig. A The Devil és a Dear Darkness zongorára…

Dönci Szintén egy a Fat Wreck Chords gondozásában megjelent lemezt hallgatunk, bár a Dead To Me-hez képest keményebb vonalon viszik tovább a szociális érzékenységet és a politikai elégedetlenséget. Fogós, kaparós gitárok szólnak végig, gyakorlatilag nincs lassulás sem. Arcunkba…

Lepa Amy Macdonald fő erénye szerintem a kellemes, meleg, barátságos énekhangja, amely mentes mindenféle művészi affektálástól – csak egy lány a szomszédból, aki jól tud énekelni. Ehhez hozzájön még egy kis skót akcentus, és meg is van az a pár plusz, amivel kiemelkedik a…