Lepa A punktörténészek biztos megcáfolnak, de emlékeim szerint ez az első olyan album, amikor a kilencvenes évek népszerű punkzenekaraiból úgy döntött a frontember (rögtön kettő is), hogy próbát tesz az akusztikus hangszereléssel is. Ennek megfelelően nem teljesen új számokat, hanem két dal…

Dönci Ismét egy olyan lemez, amiről mindenki azt hitte, hogy az utolsó lesz, mert utána 10 éven át nem követte újabb. A '90-es években kezdett kísérletezési stádum lezárult Bowie-nál (nagyjából a '90-es évekkel együtt), és a Reality egy teljesen koherens alterrock lemez lett.…

Dönci Annak idején az volt a híresztelés, hogy ez lesz Cohen bácsi utolsó albuma. Erre szövegileg a Because of eléggé rá is játszik. Szerencsére nem ez lett az utolsó a sorban, sokkal kiválóbb lemezek is kikerültek a kezei közül ezután, de ezért sem kell(ett) szégyenkeznie. A…

Dönci Alanis is visszatérő vendégünk. A negyedik lemezén pedig igazi slágerparádét hozott össze. 10 dal, 40 perc, mindegyik fogyasztható, kellemes, jó szövegű. Azért külön pluszpont jár, hogy a nyitó Eight Easy Stepsben a félsorok is értelmesek magukban a refrén belépése…

Dönci A koncertlemezek időszaka ez a blogon. Ismét egy visszatérő szereplő, a Mad Caddies szólal meg, ezúttal élőben, az első 10 évük slágerparádéját összegyűjtve. Aki a Dirty Rice-ba belekóstolt velünk korábban, egy sokkal keményebb, punkosabb zenekart hall itt (pl. No Hope;…

  Lepa Nemzetközi körképünket egy franciául éneklő bandával, a Tryo nevű francia (meglepetés!) több-mint-trióval (még nagyobb meglepetés!) folytatjuk. Essünk túl a műfaji behatároláson: egy kis karibi és afrikai, meg mindenféle világzenei hatásokkal fűszerezett reggae és ska, javarészt…

Lepa A Franz Ferdinand első albuma gyakorlatilag egy slágerparádé, a garázsos, táncolható britpop mintaképe. Az első szám refrénje („Mindig jobb szabadságon lenni (…) ezért csak akkor dolgozunk, ha szükségünk van a pénzre”) pedig a maga egyszerűségében is zseniális. De…

Lepa Az Incubus jelen albumán elég széles skálát jár be: vannak rajta balladisztikusabb, poposabb és keményen rockolós számok is. Nekem az tetszik a legjobban, amikor számon belül is váltakoznak a hangulatok – ilyen például a címadó, aminek a versszak része kicsit RHCP-s, a…

Lepa Ha a Generatorről azt írtuk, hogy egy kicsit egyenetlen album, kevés, de nagy slágerrel, akkor ez viszont egy nagyon kiegyenlített, számos tökéletes nótát felvonultató lemez (punk szinten persze). A sejtelmes intró után három darab szűk kétperces, pörgős nótával csapunk a…

Dönci Ritka, amikor egy zenekar első nagylemez koncertlemez, pedig belegondolva egész logikus: ha van egy jó hangmérnököd, minek költs stúdióra, ha úgyis koncertezel, hogy megismerjék a számaidat. Az meg külön öröm, hogy többek között Szegeden rögzítették ezt a lemezt. Milyen jó közönség is…